|
2023-01-01 18:30:44, vasárnap
|
| |
| |
200 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR
Petrovics Sándor néven született Kiskőrösön. Az egyik legismertebb magyar költő, a márciusi ifjak egyik vezetője, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőse.
Rendkívül gyorsan dolgozott, mindössze nyolcéves költői pályafutása alatt közel 1000 verset alkotott, János Vitéz (1845) című verses meséjét alig hat nap alatt írta meg. Tucatnyi nyelvre fordították le, művei a világ szinte minden táján ismertek. Diákévei alatt Friedrich Nietzsche, a német filozófus több Petőfi-verset is megzenésített.
Felesége Szendrey Júlia volt, aki elsőként fordította le magyarra Andersen, a dán meseíró történeteit. 1848-ban született gyermekük, Petőfi Zoltán apja hírnevének árnyékában élő, lázadó természetű fiú volt. Az iskolát kerülte, és színésznek állt, bohém életet élt. Mindössze 21 éves volt, amikor tüdőbajban meghalt.
Petőfi Sándor 1849-ben, a segesvári csatában tűnt el, de holtteste soha nem került elő. Az 1980-as és 90-es években több pletyka is felröppent arról, hogy Petőfi a csata után orosz fogságba, majd Szibériába került, és több kutatócsoport is alakult annak érdekében, hogy holttestét megtalálják, ezek a kísérletek azonban a tudomány mai állása szerint mind sikertelenek voltak.
Csupán 26 évet élhetett nagy költőnk, az ,,istenek magyar kedvence"
"Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje, életének két mozgatórugója, célja kapcsolódik tömör egyszerűséggel a Szabadság, szerelem c. versében. Életénél becsesebb a szerelem, a szerelemnél is értékesebb a szabadság.
Költészetében összekapcsolódik a hazafiság, szerelem, a táj és a népi élet ábrázolása.
Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. "
Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.
Petőfi Sándor: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...
Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le...
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
"Világszabadság!"
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!
(Pest, 1846. december.)
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet - előadja Stohl András
Link
Petőfi Sándor: NEMZETI DAL
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
Petőfi Sándor - Nemzeti dal : Előadja . Sinkovits Imre
Link
Hová tűnt Petőfi Sándor?
Link
Születésnapra - 200 éve született Petőfi Sándor - 1. rész
Link
Világszabadságot akart, magyar forradalmat csinált
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: összekapcsolódik, világszabadságot, legkiemelkedőbb, egyszerűséggel, világszabadság, legjelentősebb, kiteljesedését, világirodalmi, szabadságharc, mozgatórugója, megzenésített, kutatócsoport, költészetében, nyilvánította, szolgaföldben, születésnapra, legismertebb, száguldjanak, meghaladását, irodalmunkra, sikertelenek, összetiporva, országgyűlés, születésének, holttestemen, elharsogják, történeteit, forradalmat, évfordulója, domborulnak, értékrendje, mennydörgés, megtalálják, kapcsolódik, fordították, korfordulót, egyik legismertebb, márciusi ifjak, világ szinte, német filozófus, iskolát kerülte, segesvári csatában, csata után, kísérletek azonban, magyar romantika, legnagyobb hatást, romantika kiteljesedését, líra témakörét, népi élet, legismertebb magyar, istenek magyar, magyar költészet, Petőfi Sándor, SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR, Petrovics Sándor, János Vitéz, Friedrich Nietzsche, Felesége Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Külföldön Petőfi, Petőfi Sándor-emlékévvé, GONDOLAT BÁNT ENGEMET, Stohl András, NEMZETI DAL, Sinkovits Imre,
|
|
Online
